Akkor kezdjük rögtön a legelején. Aug 31-én hajnali 3-kor indultunk Miskolcról, előző este lejött hozzám Peti aztán a szüleimmel együtt nekivágtunk a nagy útnak. A hajnali órákban már túl is voltunk szlovák „barátainkon” aztán következett Lengyelország. Krakkót most még csak érintettük, de a félév során tuti elmegyek oda is. Aztán jött a csodás autópálya….. Azt tudni kell, hogy itt az ország méreteihez képest rendkívül kevés autópálya van kb úgy néz ki a dolog hogy délen Krakkótól kb Wroclawig van egy pályaszakasz ami durván 250 km és az ország közepén pedig egy másik ami Varsóból jön, érinti Poznant is és talán már meg van építve a német határig, de ebben nem vagyok biztos. Mi a Krakkótól indulót választottuk (bár ne tettük volna…). A rendszer is érdekes, mert van a Katowicéig tartó kb 60 km-es szakasz ami fizetős (az elején az útdíj fele a végén a másik fele) aztán pedig a további kb 200 km ingyenes. Nah és a vicc az egészben az, hogy kb a pálya fele le van zárva mert felújítják meg, a lezárások előtt pedig jó nagy dugó, szóval haladni azt nem lehet. Aztán Wroclawban is jó nagy dugó majd pedig az onnan Poznanba vezető utat is persze hogy javítják, így 11 óra helyett sikerült 14 óra alatt ideérni, épphogy csak beestünk az első találkozónkra, kb volt 10 percünk felpakolni a szobába. Aztán jött az első találka, elvittek a suliba ami kb 10 percre van a kolitól. Ott üdvözöltek minket, megmutatták a tanárokat mondtak pár hasznos infót aztán ennyi. Este volt egy közös ismerkedős, beszélgetős, sörözős összejövetel bent a főtéren az egyik pubba aztán alvás, mert én speciel nagyon fáradt voltam.