Ismét jelentkezek;). Kicsit megkésve, de szeretnék beszámolni az elmúlt hétvégéről, ami szintén eseményekkel teli volt szerencsére. Kedvén a péntek estével (mert a fiataloknak ugyebár akkor indul az igazi hétvége), pontosítanék, a péntek délutánnal, mert nekünk akkor indult. Suli után irány a helyi sörgyár a Lechnek a gyára.
Ez kb úgy néz ki kívülről mint a borsodi gyára otthon…. Gyár látogattunk, a kedves idegenvezető hölgyike végigvezetett az egész gyáron, és megmutatta, hogy a 3 fő alapanyagból hogy is kerül a sör az üvegbe, láttuk palackozni a folyékony kenyeret stb…. Én eléggé élveztem, mert itt tényleg bent voltunk a gyárba és nem csak ilyen „látványkiállítás” volt mint amilyen a dublini Guinness gyárban volt. A túra végén láttunk Dreheres meg Köbányais sörös palackokat, kicsit örült a fejünk:D. Aztán a már kötelezőnek mondható sörkóstolás ami jól megalapozta az esti hangulatot + volt ingyenes (!!!!) csocsó meg darts, szóval elvoltunk egy darbig majd vissza és készülődés estére. Most egy másik helyet választottunk szórakozás szempontjából, a belépés ingyen volt, zene ilyen populárisnak mondható, volt mindenből kicsi. A hely elment, végül is jól éreztük magunkat, de ez még szerintem mindig nem volt a legnagyobb buli, nah de nem adjuk fel:P. Aztán másnap ébredés:s, irány kaja majd buszra és indulhat az Adam Miczkeiwicz felfedező túra. Ez a csávó a suli névadója, lényegében azt érdemes róla tudni, hogy a lengyeleknek olyan ez a csávó mint nekünk a Petőfi volt nagyjából egy korban is éltek. Az Adam kicsit többet utazott és végül valahol Törökországban halt meg. Nah most először voltunk egy ilyen kúriának nevezett helyen, alig akartak beengedni, mindenki tök fáradt volt, idő se a legjobb….
Végül sikerült bejutunk, volt pár szoba, megnéztük, nekünk nem volt nagy szám ez sem…. Aztán buszra, kaptunk a sulitól piknik csomagot pár szenyával, ásványvíz meg gyümi, mert most nem vitte
k étterembe. A másik hely egy kastély szerű dolog volt, itt hosszabb időt töltött a csávó (aki végül is Poznanba nem jutott el, mert felszedett vmi fruskát útközben, de azért egy egész egyetemet elneveztek róla, nah ilyenek ezek a lengyelek….). Itt is végignéztünk sok-sok szobát majd kis pihenő, kávé + sörszünet, ki mint kért azt kapott, persze a suli számlájáraJ, majd pedig rövid séta a parkban és végre irány haza. A város szélén megint megálltunk bevásárolni, mert másnap a németek + a török srác főzött. Este nem volt senkinek ereje menni sehova, így hát maradtunk itthon és kártyáztunk asszem:). Másnap reggel pedig jöhetett
ismét Poznan, most a gyárnegyed a Vilda, megnéztük hogy honnan indul az ő 1956-os forradalmuk sétáltunk kicsit a kerületben, kb a VIII. kerülethez tudnám hasonlítani, lerobbant épületek, fura figurák, mondta is a túravezető, hogy sötétedés után nem ajánlatos erre bóklászni. Az egészben az volt a „legjobb” hogy mindezt esőbe sikerült összehozni, jó kis 3 órás séta, mondhatnom se kellett, hogy örültem mikor megérkeztünk az 56-os múzeumba majd pedig ebéd következett egy puccosabb étteremben a kastélyban. Délután relax, készülődés az estére, majd olyan 7 körül kész is lettek a kaják szépen sorjában. A németek kurmplisalit csináltak 2 félét is, aztán a török csávó egy nem is tom mit, ilyen krumplis tésztás valami a közepén olyan töltelékkel ami nekünk a paprikás krumpli. Fini volt, jah meg az Elvira is meglátogatott minket, ő hozott bigos-t (nah ez egy másik nemzeti kaja, káposztás cucc és édesJ). Végül a Christina az osztrák csaj csinált császármorzsát. Inni volt természetesen sör + kevéske rövid, szilvavodka meg nem is tom még mi, aztán énekelgettünk német dalokat + az EU himnuszt, kis kártya megint aztán alvás. Nah kb ennyi volt ez a hétvége, hamarosan jövök a 3. hét es
ményeivel.
