Kicsi Thomika kalandjai Nagy Lengyelországban

Eljött hát a 3. hét is és mi még mindig iskolába járunk minden egyes hétköznap. Hétfőn volt az utolsó nap, hogy Elvira tartotta nekünk az órát. Ekkor voltunk pont a kurzus felénél és ő csak ennyit tudott vállalni mert otthon kisbabája van. Fájdalmas búcsút vettünk egymástól, mindenki kapott egy kis üdvözlőlapot, pár sorral, mi pedig vettünk nekik virágot. Kedden jött az új nő, hát mit is mondjak…. Nem túl jó:s. Eléggé lazán kezeli a dolgokat, pl míg Elviránál mindig beszélgetéssel kezdtük az órát, ő bejön és máris házi ellenőrzés meg venni az új dolgokat, a régiekkel nem is foglalkozik, a nyelvtannál szerintem nem gyakorlunk eleget, alapból nehezebben is értjük meg mit is akar mondani és még sorolhatnám. Szinte csak a könyvet vesszük. Míg Elvirával 2 hét alatt haladtunk kb 4 leckét úgy, hogy azt eléggé jól átrágtuk vele 4 nap alatt sikerült kb ugyan annyit…  És a pénteki teszt is… Hát mondhatni nevetséges volt, szinte semmi tudás nem kellett hozzá. Helyettesítsd be a szavakat v pár betűt a szóba. Nah mindegy, ez van…..
Egyéb történés a héten: Kedden fociztunk egy jót a parkban, mert olyan jó idő volt. Már eléggé rám fért ez a kis testmozgás, még ha jól el is fáradtam. Aztán szerdán volt egy halál unalmas és nekem eléggé érthetetlen irodalmi előadásunk is. A csávó valami kortárs író könyvéből hozott be részleteket és azt vitatta meg velünk. Alapból még magyarul is nehezen megy ez a dolog nekem, úgy hogy olvastam és tudom mi van a műben, de így, hogy kb a 300 oldalból kiemelt 6 oldalt, hát így teljes káosz volt. Nah de ez is megvolt, biztos nem ezen a területen fogok elhelyezkedniJ. Csütörtökön pedig jött az amitől mindenki tartott…. Színház:S. Mégpedig ez azt jelenti, hogy nekünk kell egy kisebb darabot előadni amit mi írunk meg magunknak. Elsőre mindenki ellenkezett, volt is kisebb konfliktus, nem is szerepel mindenki. Lényeg az, hogy én Christinával egy párt alakítok és az a szitu, hogy a csaj meghallgatásra érkezik a színházba, én pedig elkísérem, ő ott produkálja magát, én játszom az türelmetlen ember szerepét, párszor közbeszólok és a végén az sül ki a dologból, hogy nem ő kapja meg a szerepet, hanem én. Mindez kb 5 perc alatt játszódik le és persze hogy lengyelül beszélünk. A többiek énekelnek páran, verset mondnak meg hát ott is vannak ilyen kisebb produkciók mint a miénk. Ennek a bemutatója pedig az utolsó pénteken lesz amikor is meg lesz hívva szerintem a suli vezetése meg még pár ember, aztán ők majd nevetnek egy jót rajtunk, meg mi is magunkon kbJ. Ezt gyakoroltuk még pénteken is, aztán eljött a hétvége, amiről hamarosan beszámolok, gondolhatjátok hogy nem unatkoztunk:D

Ismét jelentkezek;). Kicsit megkésve, de szeretnék beszámolni az elmúlt hétvégéről, ami szintén eseményekkel teli volt szerencsére. Kedvén a péntek estével (mert a fiataloknak ugyebár akkor indul az igazi hétvége), pontosítanék, a péntek délutánnal, mert nekünk akkor indult. Suli után irány a helyi sörgyár a Lechnek a gyára.

Ez kb úgy néz ki kívülről mint a borsodi gyára otthon…. Gyár látogattunk, a kedves idegenvezető hölgyike végigvezetett az egész gyáron, és megmutatta, hogy a 3 fő alapanyagból hogy is kerül a sör az üvegbe, láttuk palackozni a folyékony kenyeret stb…. Én eléggé élveztem, mert itt tényleg bent voltunk a gyárba és nem csak ilyen „látványkiállítás” volt mint amilyen a dublini Guinness gyárban volt. A túra végén láttunk Dreheres meg Köbányais sörös palackokat, kicsit örült a fejünk:D. Aztán a már kötelezőnek mondható sörkóstolás ami jól megalapozta az esti hangulatot + volt ingyenes (!!!!) csocsó meg darts, szóval elvoltunk egy darbig majd vissza és készülődés estére. Most egy másik helyet választottunk szórakozás szempontjából, a belépés ingyen volt, zene ilyen populárisnak mondható, volt mindenből kicsi. A hely elment, végül is jól éreztük magunkat, de ez még szerintem mindig nem volt a legnagyobb buli, nah de nem adjuk fel:P. Aztán másnap ébredés:s, irány kaja majd buszra és indulhat az Adam Miczkeiwicz felfedező túra. Ez a csávó a suli névadója, lényegében azt érdemes róla tudni, hogy a lengyeleknek olyan ez a csávó mint nekünk a Petőfi volt nagyjából egy korban is éltek. Az Adam kicsit többet utazott és végül valahol Törökországban halt meg. Nah most először voltunk egy ilyen kúriának nevezett helyen, alig akartak beengedni, mindenki tök fáradt volt, idő se a legjobb….

Végül sikerült bejutunk, volt pár szoba, megnéztük, nekünk nem volt nagy szám ez sem…. Aztán buszra, kaptunk a sulitól piknik csomagot pár szenyával, ásványvíz meg gyümi, mert most nem vittek étterembe. A másik hely egy kastély szerű dolog volt, itt hosszabb időt töltött a csávó (aki végül is Poznanba nem jutott el, mert felszedett vmi fruskát útközben, de azért egy egész egyetemet elneveztek róla, nah ilyenek ezek a lengyelek….). Itt is végignéztünk sok-sok szobát majd kis pihenő, kávé + sörszünet, ki mint kért azt kapott, persze a suli számlájáraJ, majd pedig rövid séta a parkban és végre irány haza. A város szélén megint megálltunk bevásárolni, mert másnap a németek + a török srác főzött. Este nem volt senkinek ereje menni sehova, így hát maradtunk itthon és kártyáztunk asszem:). Másnap reggel pedig jöhetett ismét Poznan, most a gyárnegyed a Vilda, megnéztük hogy honnan indul az ő 1956-os forradalmuk sétáltunk kicsit a kerületben, kb a VIII. kerülethez tudnám hasonlítani, lerobbant épületek, fura figurák, mondta is a túravezető, hogy sötétedés után nem ajánlatos erre bóklászni. Az egészben az volt a „legjobb” hogy mindezt esőbe sikerült összehozni, jó kis 3 órás séta, mondhatnom se kellett, hogy örültem mikor megérkeztünk az 56-os múzeumba majd pedig ebéd következett egy puccosabb étteremben a kastélyban. Délután relax, készülődés az estére, majd olyan 7 körül kész is lettek a kaják szépen sorjában. A németek kurmplisalit csináltak 2 félét is, aztán a török csávó egy nem is tom mit, ilyen krumplis tésztás valami a közepén olyan töltelékkel ami nekünk a paprikás krumpli. Fini volt, jah meg az Elvira is meglátogatott minket, ő hozott bigos-t (nah ez egy másik nemzeti kaja, káposztás cucc és édesJ). Végül a Christina az osztrák csaj csinált császármorzsát. Inni volt természetesen sör + kevéske rövid, szilvavodka meg nem is tom még mi, aztán énekelgettünk német dalokat + az EU himnuszt, kis kártya megint aztán alvás. Nah kb ennyi volt ez a hétvége, hamarosan jövök a 3. hét esményeivel.

Az izgalmas első hétvége után hétfőn ismét visszaültünk az iskolapadban, mondanom sem kell, hogy kicsit sem voltunk kipihenve. Ettől a naptól fogva nem kértünk ebédet a menzán, mert már untuk, hogy szinte állandóan ugyan azt a húst kapjuk csak kb más körettel. Az oké, hogy a társaságból szerintem mi esszük a legtöbb húst és ezért kicsit furán is néznek ránk, de hát ez azért még nekünk is sok volt, nah meg ahogy hallottuk ilyen kifőzdékben olcsóbban is meg lehet kajálni. Indult hát a vadászat, rögtön első nap találtunk egy helyet én valami zöldséges-húsos tálat + görögsalit ettem és ittam is hozzá üdítőt és tényleg így is olcsóbban kijöttem mintha a menzakosztot eszem, nah meg peresze itt azt választok amit én akarok enni. A későbbiekben kipróbáltuk az óriáspalacsintákat is meg más helyeken is voltunk. Az egészben az a legjobb, hogy suli után megvárjuk egymást és akkor egyszerre indul el az egész csoport egy helyre és akkor együtt kajálunk. Hétköznaponként elég jó idő volt szerencsére, így hát suli után kiültünk az egyik parkba ami a suli meg kóter közt van, aztán ott csináltuk meg a házit közösen, aztán pedig jöhetett egy kis foci v kártya v csak szimpla pihizés a szikrázó napsütésben.

Szerdán du volt szociológia előadás, tök érdekes volt mert az előadó nem végigpofázta az egészet, hanem hozott tök sok ilyen rövid kisfilmet a témával kapcsolatba és akkor azokon keresztül próbálta, peresze kisebb összekötő szöveggel egyetemben, minél jobban bemutatni mi is a helyzet ebben a témában errefelé. Este próbáltuk volna nézni a magyar- portugál meccset, de a lengyelek is pont akkor játszottak és persze h inkább őket adta a lengyel TVJ. Aszem nem maradtam le semmiről, igaz Filipe (a portugál kolléga) kicsit sajnálta a dolgot, de hát ez van:). Csütörtökön pedig tánc volt megint, már egész jól megy a polka, ilyen koreográfiát tanítanak nekünk, nem tudom mi fog ebből az egészből kisülni, nagyon remélem, hogy nem kellesz sehol előadni. Arra pont jó, hogy mozogjunk meg röhögjünk egy sort magunkon. Pénteken ismét tesztet írtunk, próbáltam rá készülni, remélem jobban sikerül mint az előző (az 3-as lett…:S). Suliban mostanság úgy néznek ki az órák, hogy az első, hosszabbik részben még mindig nyelvtanozunk meg ilyen egyszerűbb kifejezéseket tanulunk aztán szünet után pedig már nem a kiejtést gyakoroljuk, hanem szituációs gyakorlatokat próbálunk meg eljátszani, pl mi van ha boltban vagy v taxit rendesz stb…. Ennek hatására a hét végére eljutottam oda, hogy már meg merek mukkanni a boltba és kérni ezt azt ha úgy adódikJ. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan fog menni, de hát ez az intenzív kurzus úgy látszik csodákra képesJ. Pár napon belül jövök a hétvégi eseményekkel, addig tessék szorgalmasan olvasgatni aztán kommentálni is lehet a dolgokat:):p.

Hétvége ellenére kelés hajnali 7:30-kor, reggeli 8-kor aztán össznépi kirándulás Kórnik városába, ami kb  20 km-re van Poznantól. Sajnos elég hűvös napunk volt, az eső is néha elkezdett esni…. Először a kastélyt néztük meg ami belülről elég jól nézett ki, a padlózat volt igazából nagyon giccses, a többi része a kastélynak olyan mint kb otthon, nekem nem volt nagy szám, de a lengyeleknek az, mivel nekik csak nincs sok ilyen épületük. Aztán kis séta az arborétumban ami valójában csak egy nagy park, nagyon érdekes volt….. :). Ezzel el is ment a nap fele, így hát mentünk ebédelni az ottani egyik helyi étterembe, majd 1 órás semmittevés (de tényleg nincs abba a városban semmi:)) majd pedig buszra és át Rogalin kastélyához amit viszont felújítanak ezért csak kívülről néztük meg, nah meg persze, hogy ott is esett az eső, így hát csak egy „kis” fél órás sétát tettünk a parkban majd pedig busz és irány vissza Poznanban. Bevásároltunk az egyik város széli szupermarketben a másnapi mókához aztán este Emilia (a sulitól kapott mentorunk) főzött nekünk lengyel nemzeti kaját ami kb nekem a derelyére hasonlított csak nem lekvárral, hanem hússal meg krumplival meg zöldséges körettel. Közösen készítette el a csapat, de így is kb 11-re lettünk kész vele, mert hát hogy is mondjam, az itteni konyha felszereltsége kb kimerül 3 nem túl nagy teljesítményű főzőlapban…. Közben iszogatás és hát ikerült mindenkinek sztem elég szépen kinézni az este végére. Másnap sem volt pihenés, mert most Poznanba tettünk egy rövidke kis sétát az óvárosban jóformán csak, délben volt valami színjáték a  városházán, nem nagyon érettük az egészet, de azért jót röhögtünk az egészen. Majd pedig a leggiccsesebb templomot néztünk meg a városban, végül pedig a város kialakulásáról hallgathattunk meg rendkívül érdekfeszítő fél órás előadást ahol makettek segítségével próbálták bemutatni hogyan is lett Poznanból az ami ma most valójában. Este pedig következett a magyarok bemutatkozása. Főztünk nekik gulyás levest, ami a már fentebb is taglalt okokból elég lassan készült el, de legalább kész lett és nagyrészt én csináltam:) és ez volt életem első gulyása és kb fél óra alatt el is fogyott, szóval ízlett nekik:). Peti is segített felvágni az elején a hozzávalókat de a főzést azt kb én csináltam, néha belekóstolt ő is meg Zoé is (a 3. magyar aki az ELTE-ről jött) aztán közösen megbeszéltük mi kéne még, hogy jó legyen. Zoé csinált madártejet, Petinek volt törkölypálinkája meg vettünk itt tokaji aszút, ezeket mind megkóstoltattuk velük, mondanom sem kell, hogy a pálesz nem nagyon tetszett nekik:). Aztán kaja közben még volt tradicionális magyar zene. Szerencsére minden jól sikerült csak már mindenki nagyon fáradt volt,így további nagy ivászat nem követte az estét, de sztem jó is volt ez így. Kártyáztunk még kicsit (sajna nem magyarral, mert az nincs is nálunk + sokan is voltunk ahhoz). A németek hoztak valami bugyuta kártyát, de azért jól elszórakoztunk vele:). Ennyi volt az első hét, folyt köv, hamarosan:).

Kedden reggel indult a mókaJ. Kelés 7kor, közös össznépi reggeli a suli kajáldájában (ami kb olyan Springfield színvonalú) aztán indulás a suliba. Kicsit tartottam az első naptól, hogy s mint lesznek a dolgok, mennyit fogok érteni a dolgokból, de szerencsésen kellemesen csalódtam mert hát ugye új nyelv aztán szokni kell a népnek a kiejtést meg az olvasást, szóval nagyrészt azt gyakoroltuk. Furcsa volt, hogy a tanár (egy egész fiatal, kedves szőke kis csajszi) tök sokat magyarázott lengyelül, nekünk meg lövésünk se volt a dolgokról és ha már nagyon nem értettük csak akkor szólalt meg angolul. Aztán vége lett az első napnak 12:45-kor, majd pedig suli kajálda megint és ebéd. Délután volt egy fogadás az iskola részéről is, ott voltak a vezetők és pofáztak arról, hogy milyen fontosnak is tartják, hogy mi most itt vagyunk és hogy minél jobban ismerjük meg majd a lengyel nyelvet meg a kultúrát stb, stb……. Délután csaptunk egy röpke kis városnézést, vettünk pár nagyon szükséges dolgot (pár rekesz sör + jó sok energiaital) aztán vacsora ami kb ugyan az volt mint a reggeli csak este 6-kor, este pedig bementünk egy másik helyre, ott tök jó hangulat kerekedett, nem is voltunk olyan sokan, jól elbeszélgettünk. Szerdán reggel megint suli aztán ebéd, de mi vacsorát innentől fogva már nem kértünk, mert nem láttuk értelmét, ebédre megint kb ugyan az a hús volt mint előző nap, csak más zöldséges körettel. Délután lengyel töri óra, másfél órában próbálta a fószer elmondani mi is itt a helyzet, aztán este megint kicsit söröztünk bent a városban. csütörtök reggel is természetesen suli, aztán délután lengyel táncot mentünk tanulni, polkáztunk kicsit aztán tanulás, mert másnap jött az első teszt. Mikor már mindenki unta a dolgot, a koli folyosó végén összejöttünk páran aztán beszélgettünk egy kicsit. Pénteken reggel megvolt az a bizonyos teszt, pár egyszerű dolgot kérdeztek írásban azokból a dolgokból amiket a héten addig tanultunk, nem volt az egész kb csak 15 perc. Utána megint rendesen tanulás. Ezen a héten úgy néztek ki az órák, hogy 8:45-től 11-ig volt ilyen nyelvtanosabb, elméletibb rész, aztán 11-től pedig a kiejtést gyakoroltuk 12:45-ig. Végre volt egy szabad délutánunk amikor is megpróbáltam volna végre pihenni, de nem jött össze mert valaki kitalálta, hogy ő épp most bont le valamit itt a koliban, így hát eléggé zajos délutánunk lett, le is mentem inkább netezni (Jah mert ha még nem mondtam volna, a szobában nincs net:)) Este pedig belevágtunk az éjszakába ami kb abból állt, hogy már 9 órakkor lent voltunk a Cuba Libre nevezetű latin zenés helyen,mindenki tök józanon…. Ez nekem kicsit fura volt elsőre, aztán meglepő módon tapasztaltam, hogy otthonnal ellentétben itt az árak a szórakozóhelyen kicsit sem drágábbak, sőtt….  olcsóbb volt mint a sima pub. Ittunk pár sört, megpróbáltunk táncolni erre a latinos zenékre, de hát nem nagyon jött be egyikünknek se, így kb már 1 órakor haza is jöttünk. Aztán jött a hétvége….

Akkor kezdjük rögtön a legelején. Aug 31-én hajnali 3-kor indultunk Miskolcról, előző este lejött hozzám Peti aztán a szüleimmel együtt nekivágtunk a nagy útnak. A hajnali órákban már túl is voltunk szlovák „barátainkon” aztán következett Lengyelország. Krakkót most még csak érintettük, de a félév során tuti elmegyek oda is. Aztán jött a csodás autópálya….. Azt tudni kell, hogy itt az ország méreteihez képest rendkívül kevés autópálya van kb úgy néz ki a dolog hogy délen Krakkótól kb Wroclawig van egy pályaszakasz ami durván 250 km és az ország közepén pedig egy másik ami Varsóból jön, érinti Poznant is és talán már meg van építve a német határig, de ebben nem vagyok biztos. Mi a Krakkótól indulót választottuk (bár ne tettük volna…). A rendszer is érdekes, mert van a Katowicéig tartó kb 60 km-es szakasz ami fizetős (az elején az útdíj fele a végén a másik fele) aztán pedig a további kb 200 km ingyenes. Nah és a vicc az egészben az, hogy kb a pálya fele le van zárva mert felújítják meg, a lezárások előtt pedig jó nagy dugó, szóval haladni azt nem lehet. Aztán Wroclawban is jó nagy dugó majd pedig az onnan Poznanba vezető utat is persze hogy javítják, így 11 óra helyett sikerült 14 óra alatt ideérni, épphogy csak beestünk az első találkozónkra, kb volt 10 percünk felpakolni a szobába. Aztán jött az első találka, elvittek a suliba ami kb 10 percre van a kolitól. Ott üdvözöltek minket, megmutatták a tanárokat mondtak pár hasznos infót aztán ennyi. Este volt egy közös ismerkedős, beszélgetős, sörözős összejövetel bent a főtéren az egyik pubba aztán alvás, mert én speciel nagyon fáradt voltam.